Hashártyarákos blog. Petefészekrák | Magyar Rákellenes Liga

A hashártyaáttétes rák hazai specialistája

Világ életébenegészséges,tevékeny,energikusasszony volt,ésazutolsó pillanatigélvezteaz életet. A halála előtti estén találkoztam vele. Egy sportcsarnok nézőterén ültünk, és a középiskolai kosárlabda-bajnokságot néztük.

Hashártyarákos blog, sokat nevetett és remekül hashártyarákos blog magát,mintmindig. Aztánalig huszonnégy órávalkésőbbelment. Azelvesztése nagyon mélyen érintett. El sem tudtam képzelni, hogyan leszek képes végigküzdeni életem hátralévőrészétatanácsai,anevetéseésaszeretetenélkül.

Akkoribanegy közösségimentálhigiénésközpontbandolgoztam,éskivettem néhány hét szabadságot, hogy megbirkózhassam a fájdalmammal. Tudtam, hogy addig nem leszek képes érdemben segíteni másoknak, míg hashártyarákos blog dolgozom fel saját érzéseimet. Időbe telt elfogadnom, hogy az élet nélküle megy tovább.

Kérjen időpontot!

Nem volt könnyű, de keményen dolgoztam, hogy újratalpraálljak. Terapeutaként szerzett tapasztalatomból tudtam,hogy azidő papillómák ellen beoltva gyógyítmeg semmit; agyógyulásgyorsaságátaz határozza meg, hogyan használjuk ezt az időt.

Elfogadtam, hogy szükség van a gyász időszakára, hogy a fájdalom egy idő után enyhüljön, ezért megengedtem magamnak, hogy szomorú és dühös legyek, hogy teljesen megértsem, mit is veszítettem el valójában édesanyám távozásával. Nemcsak arról volt szó, hogy hiányzik — arra is rá kellett döbbennem, hogy soha többé nem lesz ott életem fontos eseményeinél, és sohasem élheti át azokat a dolgokat, amelyeket annyira várt: például hogy nyugdíjba vonul és nagymama lesz.

Barátaim, családtagjaim és Istenbe vetett hitem segítségével békére leltem, és ahogy múlt az idő, kínzó fájdalom helyett egyre inkább mosolyogva hashártyarákos blog rá.

hashártyarákos blog

Ahogy közeledett édesanyám halálának harmadik évfordulója, a férjemmel, Lincolnnal azon tanakodtunk, hogyan emlékezhetnénk meg róla méltóképpen. A barátaink szombat estére egy kosárlabdameccsre hívtak bennünket. A véletlen úgy hozta, hogy a meccset ugyanabban a sportcsarnokban játszották, ahol utoljára találkoztunk édesanyámmal.

Beszélgettünk egy kicsit arról, vajon milyen lesz visszatérnioda,aholhárom évvelkorábban,ahalálaelőttegyüttvoltunk.

hashártyarákos blog

Arrajutottunk,hogy csodálatoslehetőséglenneígy megemlékezniazéletéről,hiszen annak az éjszakának minden pillanata mélyen belém vésődött. Nagyokat nevettünk, egy csomó dologról elbeszélgettünk, és nagyszerű esténk volt. Édesanyám még azt is megjósolta, hogy a húgom hozzámegy az akkori barátjához — ez a jóslata nem sokkal későbbvalóraisvált.

Így hát Lincolnnal újra elmentünk a sportcsarnokba, és remekül szórakoztunk a hashártyarákos blog.

Uploaded by

Tudtuk, hogy édesanyám hashártyarákos blog ezt akarta volna. Jó volt visszatérni, és egyáltalán nem volt emiatt rossz érzésünk.

Hashártyarákos blog alig lélegezhettem fel, hogy jó úton haladokédesanyám halálánakfeldolgozásában,azéletem megintfenekestülfelfordult. Amikor hazaértünk a kosárlabdameccsről, Lincoln hátfájásra panaszkodott. Néhány évvel korábban egy autóbalesetben eltört több csigolyája, így a hátfájás nem volt szokatlan nála. Pár perccel később azonban összeesett.

Azonnal kihívtam a mentőket, akik perceken belülmeg is érkeztek, és kórházbaszállították. Felhívtam azédesanyját, és nemsokára az egész családja ott volt a sürgősségi váróban. El sem tudtam képzelni, milehetabaja. Néhány perc múlva egy különszobába vezettek bennünket. Mielőtt az orvos akár egyetlen szót is szólt volna, mártudtam, mikövetkezik. Lincoln meghalt. Szívrohamot kapott. Azon a hétvégén, amikor édesanyám halálának harmadik évfordulójáról emlékeztünk meg, megözvegyültem.

  • Végbélrák tünetei
  • Hashártyagyuladás | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár
  • Tulajdonképpen mi is az a Germán Gyógytudomány®?
  • Teljes szövegű keresés Hashártyagyuladás peritonitiskiterjedhet az egész hashártyára, vagy annak csak egyes részeire.
  • A fonálférgek fertőzőek
  • OTSZ Online - Értelmetlen az általános szűrés BRCA-mutációkra
  • Petefészekrák Petefészekrák Világszerte közel
  • Germán Gyógytudomány - FÉNYSZARVAS Szociális Szöv

Felfoghatatlan volt. Lincoln csak huszonhat éves volt, és korábban sohasem voltak szívproblémái. Miként lehet, hogy az egyik pillanatbanmégottvanvelem,akövetkezőbenpedigmárseholsincs? Mégédesanyám hiányáhozsem szoktam hozzá,ésmostaztismegkelletttanulnom,hogyanbirkózzam megazélettelLincolnnélkül.

Elsem tudtam képzelni,hogyleszekképesrá. Rengetegdöntésvártrám,miközben képtelen voltam bármiféle döntéshozatalra. Órákon belül kellett egy csomó dologról határoznom, a temetési előkészületektől a gyászjelentés megfogalmazásáig.

hashártyarákos blog

Egyszerűen nem volt idő arra, hogy igazán felfogjam, mi is történt; megsemmisítő érzésvolt. Nagy szerencsémre sok olyan embervoltkörülöttem,akitámogatott.

Agyászmunka magányos utazás, de a család és a barátok szeretete rengeteget segített. Voltak időszakok, amikor úgy tűnt, egy kicsit könnyebb lesz, máskor pedig úgy, hogy még nehezebb. Néha úgy éreztem, jobban vagyok, hogy a következő percben ismét elemi erővel gyűrjön maga alá a bánat.

A hashártyarákos blog érzelmileg, mentálisan és fizikailag is kimerítőfolyamat. Szomorúságra volt okom bőven. Sajnáltam a férjem családját, mert tudtam, mennyire szerették Lincolnt. Sajnáltam mindazt, amit Lincoln sohasem fog átélni.

Much more than documents.

De sajnáltam azt is, amit sohasem lesz már alkalmunk együtt megtenni, nem beszélve arról,mennyirehiányzottnekem. Annyi szabadságot vettem ki, amennyit csak tudtam. Azok a hónapok ködös emlékként élnek bennem: csak arra koncentráltam, hogy percről percre átvergődjek valahogy anapokon. Denem maradhattam otthonörökké.

Márcsakegy jövedelemből éltem,ígyvisszakelletttérnem amunkahelyemre. Néhány hónap elteltével a főnököm felhívott, és megkérdezte, mikor tervezek visszamenni.

A klienseimnek azt mondták, családi okokból határozatlan ideig távol leszek. Pontosabb információt nem kaptak, mivel nem igazán tudtuk, mi fog történni, de most már választ vártak. Ahogy édesanyám elvesztésekor, most is időt kellett adnom magamnak, hogy teljes valójában megéljem a bánatot. Nem kapcsolhattam ki és nem söpörhettem a szőnyeg alá. Át kellett élnem a hashártyarákos blog, de közben tudatosan dolgoznom kellett a gyógyulásomon is.

hashártyarákos blog

Nem hagyhattam, hogy beleragadjak a negatív érzelmek mocsarába. Bár nagyon könnyű lett volna sajnálnom magam és a múlton rágódnom, tudtam, hogy ez nem lenne egészséges. Tudatos döntést kellett hoznom, hogy nekivágokahosszúútnak,ésújéletetépítekfel. Először is el kellett döntenem, hogy Lincolnnal közös céljainkat továbbra is a céljaimnak tekintem-e. Néhány évig nevelőszülők voltunk, és azt terveztük, hogy idővel örökbe fogadunk egy gyereket. De hashártyarákos blog egyedülálló nőként is akarom-e az örökbefogadást?

Folytattam nevelőszülői munkámat, és a következő években főként vészhelyzetben lévő gyerekeket vállaltam, de nem voltam biztos benne, hogy Lincoln nélkülisörökbeakarok-efogadniegygyereket. Most, hogy egyedül maradtam, új célokat is ki kellett tűznöm magam elé. Elhatároztam, hogy kimerészkedem a búvóhelyemről, és új dolgokat próbálok ki.

Jogosítványt szereztem motorkerékpárra, és vettem egy motort.

hashártyarákos blog

Elkezdtem írni is. Eleinte csak hobbibólfoglalkoztam vele,de idővelrészmunkaidőstevékenységgé nőtte kimagát. Azismerőseimhezvaló viszonyomatisújrakellettértelmeznem:kérdésvolt, hogy Lincoln barátai közül kik maradnak az én barátaim is, és hogy milyen legyen a kapcsolatom acsaládjávalnélküle. Szerencséretöbbközelibarátjamellettem maradt,a családjapedigtovábbraiscsaládtagkéntkezelt.

Körülbelül négy évvel később újra megtaláltam a szerelmet is.

hashártyarákos blog

Vagy inkább úgy kellene fogalmaznom, hashártyarákos blog a szerelem talált meg engem. Már kezdtem nagyjából megszokni, hogy egyedülálló vagyok, ez azonban egy csapásra megváltozott, amikor találkozgatni kezdtem Steve-vel. Évek óta ismertük egymást, és a barátságunk lassan átalakult.

Hamarosan már a közös jövőnket tervezgettük. Bár sohasem gondoltam újabbházasságra,Steve-velmégisúgyéreztem,ezahelyeslépés. Nem akartam hagyományos esküvőt és semmilyen felhajtást, mert az a Lincolnnal kötött esküvőnk paródiájának tűnhetett volna.

Tudtam, hogy a vendégek szívesen láttákvolna,hogyújramegházasodom,deazzalistisztábanvoltam,hogyLincolnmiatt fájdalmasemlékeketébresztettvolnabennük. Nem akartam, hogy azesküvőm komor esemény legyen, ezért Steve-vel úgy döntöttünk, rendhagyó szertartással kelünk egybe.

Fogtuk magunkat, elszöktünk Las Vegasba, és az egész nagyszerűen sikerült: csakaszerelmünkkelésaboldogságunkkalfoglalkoztunk. Nagyjából egy évvel a házasságkötésünk után úgy döntöttünk, eladjuk Lincolnnal közösházunkat,ésbeköltözünkegy másikbanem messzeonnét.

Így egyrésztközelebb kerültünk a húgomhoz és az unokahúgaimhoz, másrészt pedig lehetőségünk nyílt az újrakezdésre. Sikerült munkát szereznem egy forgalmas orvosi rendelőben, és mindkettennagyonvártuk,hogyegyüttélvezhessükközösjövőnket.

Végrekezdettúgy tűnni, hogy nagyszerűen alakul az élet, csakhogy a boldogság felé vezető út megint furcsakanyartvett. Azorvosok előszöraztmondták, hogy kezelésselévekig kordában hashártyarákos blog a betegséget. Néhány hónappal később azonban kiderült, hogy valószínűleg egy éve sincshátra,nemhogy évei. Többlehetőségetiskipróbált,de semmisem váltbe. Ahogy telt az idő, az orvosok egyre értetlenebbül figyelték, hogy egyáltalán nem reagál a kezelésekre.

A hír úgy hatott, mintha egy tonna tégla zuhant volna rám. Rob tele volt életerővel. Az a fajta fickó volt, aki mindig kész előhúzni egy negyeddollárost egy kölyök füle mögül, és a legmulatságosabb történeteket mesélte, amiket valaha hallottam. Bár ő Minnesotában élt, mi pedig Maine-ben, rendszeresen találkoztunk. Nyugdíjasként gyakran hetekig nálunk volt, és mindig azzal ugrattam, hogy ő a kedvenc ott alvós vendégem —mertgyakorlatilagővoltazegyetlenottalvósvendégünk.

Ő volt írásaim egyik legnagyobb rajongója is. Mindent elolvasott, ami kikerült a kezem közül, legyen az a nevelésről szóló cikk vagy pszichológiai munka. Gyakran ő magahívottfeltémaötletekkelésjavaslatokkal.

Ugyan Rob már hetvenkét éves volt, túl fiatalnak tűnt ahhoz, hogy hashártyarákos blog beteg legyen. Az előző nyáron még fel-alá motorozott az országban, vitorlázott a Felső-tavon és lehajtott tetővel kocsikázott a környéken. Most azonban nagyon beteg volt, és az orvosoknem kerteltek:azállapotamárcsakromlanifog.

GERMÁN GYÓGYTUDOMÁNY

Ezúttal másképpen éltem meg a halállal való szembesülést. Édesanyám és Lincoln halála hirtelen és teljesen váratlanul ért, most azonban figyelmeztetést is kaptam.

Arra gondoltam, tessék,meginthelybenvagyunk. Hashártyarákos blog akartam újra átélni egy ilyen letaglózó veszteséget. Egyszerűen nem éreztem helyénvalónak. A korombeliek többsége mégsohasem veszítettelsenkit; nekem miértkellegymásutánelveszítenem a szeretteimet? Ott ültem az asztalnál, és arra gondoltam, milyen igazságtalan ez az egész, milyen nehéz lesz megint, és mennyire szeretném, ha a dolgok másként alakulnának.

De közben azt is tudtam, nem hagyhatom, hogy elinduljak ezen azúton. Hiszen már átéltem ezt, és megint rendbe fogok hashártyarákos blog. Ha átengedem magam az érzésnek, hogy rosszabb helyzetben vagyok másoknál, vagy bebeszélem magamnak, hogy képtelen leszekelviselnimégegy veszteséget,azzalnem segítekadolgon. Csakmegnehezítem a valósággalvalószembenézést. Ez azokat a szokásokat tartalmazta, amelyek ellen annyira küzdöttem,hogykitudjakkeveredniamélységesgyászból,amelyekvisszatarthatnaka gyógyulástól,hahagyom őketelhatalmasodni.

Nem túl meglepő módon éppen ezeket a tanácsokat adtam a terápiára érkező klienseknekis. Ahhozazonban,hogy netévedjekleazútról,lekellettírnom őket,hogy emlékeztessenek: a mentális erő választás kérdése. Erre az hashártyarákos blog szükségem is volt, mertnéhányhéttelalistaelkészítésétkövetőenRobmeghalt. Apszichoterapeutákáltalábanabbansegítenek,hogymegtaláljuk,hogyanépíthetünk azerősségeinkre, éstanácsokatadnak, hogyan cselekedjünk ésmittehetünk afejlődés érdekében.

Amikor azonban összeállítottam ezt a listát a mentális erőről, úgy döntöttem, egy kicsit eltérek a bevett szakmai gyakorlattól. A mit ne tegyünk középpontba állítása kulcsfontosságúnak bizonyult.

A jó szokások nagyon fontosak, de gyakran rossz szokásaink állnak a bennünk rejlő lehetőségek kibontakoztatásának útjában. Hiába van számtalan jó szokásunk; ha mellettük a rosszakat is folyamatosan fenntartjuk, jelentősen megnehezítve céljaink megvalósítását. Fogjuk fel a következőképpen:mindenkicsakolyanjó,mintalegrosszabbszokásai. Rosszszokásainkolyanok,mintanehézsúlyok,amelyeketfolyamatosanmagunkkal vonszolunk. Lelassítanak, kifárasztanak és akadályoznak bennünket.

Hiába a kemény munka és a tehetség, ha bizonyos gondolatok, viselkedésformák és érzések visszahúznak bennünket, csak nagyon nehezen teljesíthetjük ki a bennünk rejlő lehetőségeket. Képzeljünk el valakit, aki mindennap elmegy az edzőterembe, és két órán át keményen hajt.

Gondosan feljegyzi az elvégzett gyakorlatokat, hogy nyomon követhesse a fejlődését. Hat hónappal később azonban még mindig nem tapasztal túl nagy változást. Hashártyarákos blog ingerültebb, amiért nem szabadul meg a feleslegtől és nem szed fel helyette izmot.

Fontos információk