Lárva nekrózis

Hazánkban elsősorban a bőr elhanyagolt sebein, fekélyein jelentkeznek. Közép-Kelet-Európában számos légyfaj, így a házilégy Musca domesticaa Wohlfartia magnifica, a Lucilia döglegyek, Calliphora döglegyek, a Sarcophagidae húslegyek, Stomoxys istállólegyek is képesek emberi fertőzést okozni.

Más légyfajok Chrysomya, Cordylobia, Dermatobia főleg a trópusokon fordulnak elő és lárva nekrózis ép bőrre is képesek lerakni nyüveiket, melyek a bőrfelszínen átjutva gennyes gyulladást, furunculusszerű képet hoznak létre. A Gasterophilus equi lóbögölya Hypoderma bovis szarvasmarha bögöly világszerte előfordulnak és szintén furunculusszerű bőrelváltozást okoznak. A légylárvák által okozott bőrfertőzések klasszikus csoportosítása is: 1.

Légynyüvesség

A nyüvek az elhalt szövetet fokozatosan megeszik, mely akár előnyös hatású is lehet. A mozgó nyüvek néhány milliméter nagyságú szürkésfehér kukacokként láthatóak. A nekrotikus szövet elfogyásával egyes nyüvek kikelnek és kirepülnek, mások elpusztulnak, vagy tovább haladnak a mélyebb szövetek felé.

Ez utóbbi esetben az eredeti seb, illetve fekély állapota tovább romlik. A rothadó fekély meglehetősen kellemetlen szagot áraszt.

Necatorosis kórokozó mi ez

Mély gombás, bakteriális fertőzés lehetőségét is mérlegelni kell. Azon legyek közül, melyek furunculusszerű elváltozást myasis cutanea furunculosa okoznak hazánkban csak a lóbögöly és a szarvasmarha bögöly fordulnak elő.

Sebészi debridementA sebészi debridement a sebtisztítás legdrámaibb, leggyorsabb, és egyben legradikálisabb formája is. Ezt szikével, ollóval, excochleatiós kanállal, csipesszel és hasonlókkal végzik. Ezt a módszert olyan sebeknél használják, amelyeket azonnal meg kell tisztítani, fertőzött neurotikus sebeknél és nagyon nagy kiterjedésű mély sebeknél, diabéteszes nekrózisos fekélyeknél. A sebészi debridementet végre lehet hajtani egyszerre, egészen a vérző szövetig, vagy a neurotikus szövet eltávolítható fokozatosan. A sebészi debridementet gyakran kombinálják kevésbé invazív módszerekkel, főleg az autolitikus debridementtel.

Más fajok okozta fertőzések csak a trópusokról, Latin-Amerikából hazatérő utazók behurcolt betegségeként ismertek. A csípésnek megfelelően egy pete kerül be a bőr alá, amely körül gennyes gyulladás, cellulitis, furunculus alakul ki.

A gennyes hólyag felrepedésével az addigra kifejlődött lárva a szabadba jut. Egyes fajok pl. Ez elkülönítendő a féregfertőzések okozta cutan larva migrans-tól. A fekélyek, sebek kezelésekor a nyüveket el kell távolítani.

Lárvaterápia

Csak az elpusztított lárvákat szabad eltávolítani, mivel az ép szövethez is többé kevésbé kapaszkodnak a lárvák. Helyi érzéstelenítést követően jód, vagy alkohol alkalmas erre a célra. A lárvák csipesszel is eltávolíthatóak. Kiterjedt elváltozás esetén sebészi debridement javasolt. A furunculus lárva nekrózis szükséges.

Férgek és lárvák

Ritkán a nekrotikus szövet elfogyásával a myasis meggyógyul. Ez természetesen nem értendő a fekélyalap egyéb bakteriális, gombás fertőzéseire.

Az Oestrus ovis okozta speciális, légylárvák okozta kötőhártyagyulladás ophthalmomyiasis conjunctivitis elsősorban juhtenyésztő országokban fordul elő. Ha időben nem kezelik nyaki rák vezethet. Megelőzési és más fontos tanácsok: A lárvák nemspecifikus szerekkel való elpusztítása és eltávolítása után a seb fertőtlenítése, az elhalt részek eltávolítása szükséges.

A fennálló bakteriális, gombás fertőzés kezelése és a további rendszeres sebellátás szükséges. Ez utóbbiban a beteg együttműködése alapvető.